Megdöbbentő: összehasonlítottuk, hogy egy jelképes húsvéti bevásárlás mennyivel kerül többe ma, mint az ezredfordulón.

Forrás : Hír24

http://www.hir24.hu/gazdasag/2013/03/29/feleannyit-ert-a-penzunk-iden-husvetkor/

Egy hónap alatt 95 milliárd forint nem realizált vesztesége származott a háztartásoknak a gyenge forintból, hiszen ennyivel növekedett devizahitel-állományuk az átértékelődés miatt - derül ki a pénteken közölt friss statisztikából.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikája szerint február végén 7286,6 milliárd forint volt a háztartások teljes hitelállománya, ebből 3204,6 milliárd volt a forinthitel, 4082 milliárd pedig a devizaalapú kölcsön. Forintban nettó törlesztők voltak a magyar háztartások, hiszen 7,8 milliárd forinttal többet törlesztettek, mint amennyi az új hitelek összege volt. A devizahitel-állomány alakulása ennél érdekesebb, hiszen a 29,9 milliárd forintos havi törlesztést jócskán ellensúlyozta a forint gyengüléséből eredő 95 milliárdos átértékelődés, így a folyamatos törlesztés ellenére is növekedett az állomány.

A vállalati szektorban a jelek szerint nagyobb a kereslet a hitelekre, hiszen a nem pénzügyi vállalatok februárban nettó hitelfelvevők voltak, 15 milliárd forinttal haladta meg az új kihelyezés a törlesztést. A forint gyengülését kevésbé érezték meg a cégek, a 46,3 milliárd forintos havi törlesztés mellett 35,9 milliárd forinttal növelte az állományt az átértékelődés.

A jegybank összesítéséből az is kiderül, hogy a lakosság elfordult a bankbetétektől, a háztartások forintbetét-állománya 22,5 milliárd forintos csökkenés után 6662,4 milliárd volt február végén, míg devizabetétből 15,6 milliárdot vettek ki a lakossági ügyfelek, bár ezt kompenzálta a forintgyengülés hatása, így összességében egy hajszálnyival nőtt az állomány.

Az MNB adatai szerint a bankok februárban mindössze 7,7 milliárd forintnyi új lakáshitelt folyósítottak, melyek átlagos kamatlába 10,49 százalék volt. Ez gyakorlatilag stagnálást jelent januárhoz képest, viszont jelentős csökkenést mutat az egy évvel korábbi 12,3 százalékos átlagkamat után. A szabad felhasználású hitelek átlagkamata 13,89 százalék volt, míg személyi hitelt átlagosan 28,37 százalékos kamat mellett folyósítottak a pénzintézetek. A forintbetétekre 5,04 százalékos átlagos hozamot fizettek februárban a bankok, ez 38 bázisponttal maradt el a januáritól. Ebben vélhetően a sorozatos kamatvágások játszottak szerepet. A múlt hónapban egyébként 930,5 milliárd forintnyi új betéti szerződést kötöttek a bankok. Az éven belüli euróbetétek 2,16 százalékos átlagkamata 6 bázispontos csökkenést mutatott januárhoz képest, 160,1 milliárd forintnyi szerződést kötöttek.

Forrás : www.napi.hu

http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/rosszul_jartak_a_devizahitelesek_hiaba_torlesztettek.549408.html

A tavaly december és idén február közötti időszakban 502 ezer fő volt a munkanélküliek száma, ami az egy évvel korábbi 11,6 százalékossal megegyező munkanélküliségi rátának felel meg - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal.

A férfiak között a munkanélküliség aránya 0,3 százalékponttal nőtt és 12,1 százalékos volt, a nőknél 0,3 százalékponttal javult a ráta és 11,0 százalékra csökkent.

Az egy évvel korábbihoz képest 23 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma a tavaly december és idén február közötti időszakban és elérte a 3 millió 817 ezret. A 15-64 évesek közt 25 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma és ezzel az adott korcsoporton belül 56,5 százalékot tett ki. Az, hogy a munkanélküliségi ráta változatlan, a foglalkoztatottság viszont minimálisan nő, elsősorban a közmunkának köszönhető.

A Nemzetgazdasági Minisztérium optimista: kommentáruk szerint már érezteti pozitív hatását a kormány munkahelyvédelmi akcióterve, mely jelentős adókedvezmény érvényesítését teszi lehetővé a 25 év alatti és 55 év feletti munkavállalók után.

Szerző: VG Online - MTI

http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/nem-ment-lejjebb-a-munkanelkuliseg-az-ngm-optimista-400569

Havi alapon a negyedik egymást követő hónapban is halvány emelkedést mutatott a Világgazdaság mutatószáma. A Gyorsulási Irányadó szerint a bővülés üteme ugyanakkor nagyon visszafogott, és éves összevetésben továbbra is visszaesést láthatunk.

Márciusban 0,08 százalékkal bővült a gazdaság februárhoz viszonyítva a Világgazdaság mutatószáma alapján. Az előző év azonos időszakához képest ugyanakkor 1,21 százalékos visszaesését mutat a Gyorsulási Irányadó. A kilátások javulását jelzi, hogy a zsugorodás éves üteme hónapról hónapra lassul, és hogy utoljára tavaly márciusban láthattunk ennél kisebb visszaesést. A GYIA tíz részindexe közül öt növelte, négy csökkentette, míg egy nem befolyásolta a mutatószámot.

Az öt pénzügyi indikátorból három csökkentette, kettő pedig növelte a GYIA-t. A reálkamat növekedése, a Budapesti Értéktőzsde vezető részvényindexének visszaesése, valamint a rövid és a hosszú lejáratú kötvények közötti kamatkülönbség emelkedése negatívan hatott a GYIA-ra. Felfelé húzta a mutatót a pénzkínálat reálértékének növekedése és az Ifo-index javulása is.

Az öt reálgazdasági részindex közül három növelte, egy csökkentette, egy pedig nem befolyásolta a GYIA-t. Segítette a mutatót, hogy a reálkeresetek növekedtek, a fogyasztási hitelek állománya emelkedett, és az ipari rendelésállomány is bővült. Az ipari termelés volumenindexének csökkenése ugyanakkor lefelé húzta az indexet. A munkakeresés átlagos időtartama 16,3 hónapon stagnált.

A legfrissebb makrogazdasági adatok, valamint a bizonytalan és egyre romló euróövezeti kilátások alapján a magyar gazdaság továbbra sem tud érdemi lendületet venni. Az év első hónapjában a KSH szerint 1,4 százalékkal csökkent az ipari termelés, az építőipar pedig 4,1 százalékkal esett vissza. A kiskereskedelem januárban 2 százaléknál nagyobb visszaesést mutatott. A fogyasztást nyomás alatt tarthatja, hogy az euró árfolyama több hete 300 forint feletti áll, miközben a frank jegyzése 250-es szint közelében van, ami jelentős terhet jelent a devizahitelesek számára. Ezt a hatást csökkenti, hogy egyre többen lépnek be az árfolyamgát rendszerébe, és a rezsicsökkentés is növeli a szabadon elkölthető jövedelmet. A beruházások növekedésére ugyanakkor továbbra sem lehet számítani a bizonytalan gazdasági környezet miatt.

A Magyar Nemzeti Bank kamatvágási ciklusa továbbra is tart, és a héten történelmi mélypontra, 5 százalékra vágta az irányadó rátát a jegybank. A kamatcsökkentések egyelőre nem növelték a hitelezést, ám az MNB akár további eszközöket is bevethet a növekedés beindítása érdekében. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a közelmúltban azt mondta, hogy a vállalati hitelek 7 ezer milliárdos állományának 1 százalékos növekedése 0,4–0,5 százalékkal emelheti a GDP-t. Mindez abba az irányba mutathat, hogy az MNB a „stratégiai partnerség" jegyében elkezdhet előkészíteni egy programot, amely a hitelezésnek adna lendületet.

Összességében a GYIA alapján az látszik, hogy az idei első negyedévben havi szinten már stagnálásba váltott a gazdaság, az éves index azonban továbbra is borús képet fest. Komolyabb lendületről egyelőre nem beszélhetünk. Elemzők szerint idén stagnálhat a gazdaság, de több szakértő azt sem zárja ki, hogy a tavalyi 1,7 százalékos recesszió után idén tovább csökken a gazdasági teljesítmény.

Forrás : www.vg.hu

Szerző: Hornyák József

http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/nem-esik-tovabb-a-magyar-gazdasag-400540

Korábban bizonytalanságokról szoktam beszélni. Ez az előrejelzés egy mérföldkő, mert tartósan a cél alatti inflációval számol a jegybank – ismertette a friss inflációs jelentését Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági előrejelzésért felelős igazgatója.

Decemberben fokozatos kilábalásra számítottunk a növekedés tekintetében, ugyanakkor az új kapacitások növekedése dinamizálhatja az exportot. Folytatódó mérlegalkalmazkodásra és szigorú hitelfelvételre számítottunk.

Az év végén a várakozásoktól elmaradó GDP-adat érkezett; a gazdaság zsugorodásában belső és külső tényezők egyaránt közrejátszottak. A mezőgazdaság visszaesése és az autóipar év végi leállásai okozták a GDP átmeneti csökkenését – mondta Virág Barnabás. Az átmeneti hatások korrekciója a növekedés beindulásához vezethet.

Az eurózónában a recesszió mélyült a tavalyi utolsó negyedévben. A ZEW és az Ifo-index ugyanakkor javulást mutatott az év elején. Ha hosszabb távra tekintünk a külső piacaink tekintetében, akkor azt látjuk, hogy az adósság továbbra is magas a legtöbb gazdaságban, és a leépítés továbbra is folytatódhat.

A belföldi kereslet továbbra is nyomott. A nettó export, amely az utolsó negyedévben átmenetileg negatívan jártunk hozzá a GDP-hez, továbbra is tartósan pozitívan járulhat hozzá a GDP-hez.

A háztartások nagyon óvatosan döntenek – hívta fel a figyelmet Virág. A háztartások próbálják leépíteni az adósságot, és növelni pénzügyi eszközeiket. Ugyanakkor a fogyasztás esetében egy általánosan gyenge keresleti környezetet figyelhetünk meg. Ilyen környezetben a cégeknek kisebb a lehetőségük árat emelni. Ezzel összhangban a vállalatok jövedelmeződése alacsony szintre került.

A bérjellegű költségek visszafogott növekedése mutatja az erős alkalmazkodást. Ez segíti a tartósan alacsony inflációs környezetet. A kibocsátási rés tágult, januárban és februárban is a várakozásunknál alacsonyabb lett az infláció, amiben a rezsicsökkentés is szerepet játszott. Az inflációs alapmutatók szerint is egy lassuló pálya valósult meg.

Az infláció a 3 százalékos cél alá süllyedt, az inflációs várakozásokat mérő mutatók csökkentek, és a bérnyomás is mérsékelt – összegezett Virág Barnabás. Ez támogatja, hogy az infláció az előrejelzési horizontok cél alatt legyen.

Itt az előrejelzés...

Érdemi növekedésre a külső piacainkon az év végén kerülhet sor – mondta Virág. Az új autóipari kapacitások már megjelentek, és továbbra is segíthetik a növekedést.

Az aktivitási ráta tovább emelkedik az MNB szerint. A növekvő aktivitást a közmunkaprogram szívhatja fel, de 2014-től kiegyensúlyozottabb foglalkoztatásnövekedés is bekövetkezhet.

A háztartások esetében az alacsony infláció miatt a reálbérek növekedhetnek. Az átlagjövedelem alatti háztartásoknál nagyobb lehet a reáljövedelmek bővülése – vélte. Óvatosságra intheti a háztartásokat a válság előtt felhalmozott adósságok mértéke. Az adósság leépítése a következő 1-2 évben folytatódhat a háztarások esetében, és a pénzügyi megtakarítási ráta tartósan magas maradhat. A hitelkondíciók továbbra is szigorúak maradhatnak – tette hozzá.

Idén az állami körben valósulhat meg a beruházások növekedése. A háztartások és vállaltok beruházási aktivitása továbbra is óvatos lehet. A hitelezési környezet a vállalatok esetében is szigorú maradhat.

Fokozatos növekedési pálya indulhat meg a tavalyi recesszió után – vélte. Az első negyedévben korrigálódhatnak az átmenti hatások (év végi autóipari leállás, kedvezőtlen mezőgazdaság). A nettó export lehet meghatározó, de 2014-ben kiegyensúlyozottabb szerkezet valósulhat meg.

A potenciális növekedésről alkotott képünk nem változott, az fél százalék körül van – válaszolta egy kérdésre Virág.

A kormányzati intézkedések inflációs hatása historikusan alacsony szinten alakulhat idén és jövőre is – ismertette Virág. Fél százalékpont körül alakulhat a kormányzati intézkedések inflációs hatása.

A maginfláció az elmúlt évek szintjén maradhat. Az infláció a teljes horizonton (8 negyedév) 3 százalék alatt maradhat. Idén 2,6, jövőre 2,8 százalék lehet az infláció.

Az MNB az idén 0,5 százalékos GDP-növekedésre számít, vagyis nem módosult a tavaly decemberi előrejelzés. A jegybank az elmúlt évek átlagos mezőgazdasági teljesítménnyel számolt, válaszolta egy kérdésre Virág.

Van tere a lazításnak !

A cél alatti infláció és a negatív kibocsátási rés is a monetáris kondíciók lazítását indokolják – hangsúlyozta Virág. A kockázati felárak emelkedése ugyanakkor befolyásolhatja a monetáris tanács mozgásterét, döntéseit. A monetáris kondíciók lazításában óvatosság és fokozatosság indokolt – tette hozzá.

Összességében növekedhet a gazdaság, de a belföldi keresletben csak 2014-ben jöhet bővülés. A vállalatok csak korlátozottan képesek érvényesíteni a megemelkedett költségeket.

A külső finanszírozási képességünk a válság óta javul. Az EU-s források idei beáramlása is segítheti a külső finanszírozási képességünk javulását. Ezzel összhangban a külső adósságunk és az ebből adódó sérülékenység fokozatosan csökkenhet.

„Nincs árfolyamcélunk, egy technikai feltevésünk van. A március elején jellemző árfolyamszintek átlagolásával számoltunk" - válaszolta Palotai Dániel arra a kérdésre, milyen euró/forint árfolyammal számol az MNB. Akkor 300 forint körül ingadozott a az euró.

Virág Barnabás egy kérdésre válaszolva azt mondta: hosszabb időszak kell ahhoz, hogy megítéljük, fenntartható-e a rezsicsökkentés inflációcsökkentő hatása. Ha nem emelkednek a rezsiköltségek, akkor alacsony szintre kerülhet az infláció, ami biztosíthatja a tartósan alacsony várakozásokat.

Az államkincstári körben több tranzakciós adóbevétel keletkezhet a korábban vártnál, de a 80 milliárdos cél nem teljesül idén a jelenlegi folyamatok alapján. Valószínűleg kibővítik azt a kört (a kincstári körben), amire a tranzakciós illeték szól, ha 80 milliárdos tranzakciós illetéket szeretnének a kincstári körből – mondta Lovas Zsolt, az MNB szakértője. A kulcs megemelése is szóba kerülhet itt.

Az e-útdíjnál 75 milliárdos bruttó bevételt várnak, és a teljes szabad tartalék (Országvédelmi Alap) eltörlése is kell a 2,9 százalékos idei GDP-arányos hiánycél eléréséhez. A pénzügyi tranzakciós illetékből alacsonyabb bevételt várnak, a pénztárgépek bekötéséből (szuperkasszák) semmilyen bevétellel nem számolnak, miközben a törvény 80 milliárd feletti összeggel kalkulált.

Szerző: Világgazdaság Online

http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/mnb-ez-az-elorejelzes-egy-merfoldko-johet-a-lazitas-400573

Egyre kevesebb, ráadásul gyengébb minőségű aranyércet hoznak a felszínre világszerte. Egy friss tanulmánya szerint csökkennek az aranyfelfedezések, és egyre alacsonyabb az aranyat hordozó kőzetek aranytartalma is. Ez az egy évtizede tartó romló tendencia az utóbbi négy évben felgyorsult, és ha ez folytatódik, az már az aranykínálatra is kihathat – olvasható a Conclude Daily Goldon. Ha nem történik drámai fordulat a feltárásban, akkor folyamatosan egyre kevesebb arany lesz a piacokon.

Fotó: Bloomberg

Az aranypiaci portál felidézi: utoljára 2008-ban fordult elő, hogy olyan aranykészleteket találtak, amelyek kőzetekben arany átlagos koncentrációja tonnánként 2,65 gramm volt. Ez azért fontos, mert a szakértők szerint a mostani árakon és technológiákkal 2,5 gramm a koncentrációnak az a legalacsonyabb mértéke, ahol még érdemes az aranyat kitermelni.

Az utóbbi egy évtizedben Afrikában találták a legtöbb (479 millió uncia) és legjobb minőségű (2,8 gramm/tonna átlagos koncentrációjú) aranyat. A 2,5 grammos határt sehol máshol nem sikerült átlépni, Észak-Amerikában csak tonnánként 1,3 gramm, Dél-Amerikában és Ausztráliában 1,4-1,4 gramm/tonna volt az arany koncentrációja, ehhez képest az európai átlag 2 gramm/tonnás aranykoncentráció még egész jónak számít. A leghatékonyabban kitermelhető, afrikai arany bányászatát azonban számos tényező nehezíti. Ott ugyanis az alacsony bérek miatt szinte mindennaposak a bányászsztrájkok, ráadásul arrafelé a geológiai feltételek sem kedveznek a kitermelésnek.

És mi a helyzet a magyar arannyal? A szakportál felidézi: a nemesfémbányászat felélesztésére a XIX. század óta történtek kísérletek, mindeddig sikertelenül. Az utolsó teljes körű geofizikai mérés és kutatás nyomán készített 1964-es tanulmány szerint Telkibánya területén van arany, de az gazdaságosan nem nyerhető ki. És bár 1996 elején az ausztrál Rhodes Minings által tulajdonolt Enargit Kft. azt állította, hogy az egyik legnagyobb kelet-közép-európai aranylelőhelyet fedezte fel Recsk-Lahócabányán, ahol akár 31 tonna arany is lehet, bánya ott sem nyílt, sőt, a magyar vállalat 2007-ben megszűnt.

Mosással kinyerhető úgynevezett föveny- vagy mosóaranyunk viszont máig van, elsősorban a Duna és a Dráva mentén, a Dunából helyenként fél-egy grammos szemcsék is kimoshatók. Egy korábbi szakkönyv nyomán a portál azt is írja:  a múlt század első felében mostak aranyat a Zagyvából és a Tarnából is.

Forrás : www.index.hu

http://index.hu/gazdasag/2013/03/27/veszesen_keves_arany_van_a_fold_alatt/

A magyar gazdaság 2010-12 során elkerülte a pénzügyi egyensúly megroppanását, de stagnálásba süllyedt, melyből a jelenlegi gazdaságpolitikával nem tud kijutni. Tartós leszakadás, általános perspektívátlanság fenyeget. A hazai tőke és a munkaerő is mindinkább külföldön keresi a boldogulást – írja a GKI átfogó elemzésében.

A hosszú távú nemzeti érdekek teljesen háttérbe szorulnak. A jogbiztonság hiánya, a kiszámíthatatlanság és a hibás adópolitika akadályozza a növekedést, az elvárt államháztartási hiányt pedig csak újabb és újabb megszorításokkal lehet elérni – írja a GKI.

Szerintük a magyar gazdaságon folytatott költségvetési kísérletezés szörnyű károkkal járt. „A modernizációra képes ágazatok extra adóztatása lebénította az üzleti világot. Az alacsony bérű foglalkoztatottak alkalmazási költségeinek extrém (2 év alatt több mint 25 százalékos) növelése (7-8 százalékos nominális GDP-növekedés mellett) vagy versenyképtelenné tette az érintett cégeket vagy erőteljes szürkítésre kényszerítette őket" – vélekednek.

A GKI szerint a felső rétegek javára történő perverz jövedelem-újraelosztás hozzájárult a társadalom további kettészakításához. Az állam túlterjeszkedése a szabályozásban, a tulajdonban, a polgárok napi életébe való beavatkozásban akadályozza a verseny és az önálló, felelős állampolgári magatartás kibontakozását.

Felidézik, hogy az elmúlt hetekben számos intézményi és piaci kritika érte a magyar politikát. Az alkotmány-módosítás éles bírálata mellett az Európai Bizottság 2013-ra és 2014-re is 3 százalék feletti államháztartási hiányt jelzett előre, és – az IMF-fel együtt – növekedésbarát kiigazítást javasolt. A jegybankban végrehajtott vezetési és intézményi változások kockázatára reagálva, továbbá a ciprusi válság nyomán az euróval szemben 305 fölé gyengült a forint.

A GKI-Erste konjunktúra-index márciusban elérte egy évvel korábbi – egyébként igen alacsony – csúcspontját. A fogyasztói várakozások emelkedése csaknem fél éve töretlen, az üzletiek viszont idén már csak stagnálnak. Ez az eltérő mozgás a választási gazdaságpolitika beindítására utal. A magyar gazdaság túl van a konjunktúra-ciklus mélypontján, de nem várható érdemi kilábalás vagy növekedés.

A 2013. évi költségvetés a fő számok nyári parlamenti megszavazása után három nagy intézkedéscsomag hatására lényegesen megváltozott. Megvalósításuk és egyenlegjavító hatásuk realizálása igen bizonytalan. Ahol élénkíteni próbálnak – például az un. munkahelyvédelmi programmal – ott az ettől remélhető foglalkoztatási és növekedési hatás nagyon szerény. Ugyanakkor mindezt ellentételezendő a kormány nyílt és burkolt adóemelésekkel, valódi (kedvező irányú és tartós) szerkezeti átalakítások nélkül egyensúlyozik. Ráadásul a GDP vártnál jóval alacsonyabb folyó áras emelkedése miatt a bevételek lényegesen elmaradhatnak a várttól. Így a 2012 decemberében megszavazott költségvetést még sokszor módosítani fogják – vetítik előre.

Szerintük s közteherviselésben idén újabb jelentős, a GDP 1,5 százalékát elérő átcsoportosítás megy végbe. Az úgynevezett munkahelyvédelmi akcióterv mintegy 300 milliárd forint, a szuperbruttó adóalap teljes kivezetése az szja-ban közel 100 milliárd forint bevétel-kiesést jelent. Viszont a különadók – a korábban megígért kivezetés helyett - jellemzően fennmaradnak (bankadó), illetve formát váltanak (telefonálási adó), sőt a tranzakciós illeték bevezetésével tovább nő a szerepük.

Az új tranzakciós illeték a kormány szerint 336 (várhatóan inkább csak 250) milliárd forint bevételt hoz, az új közműadótól és a Robin Hood adó megemelésétől pedig együttesen mintegy 100 milliárd forint többletbevétel várható. Mindehhez társul számos más adóemelés, pl. az egyéni nyugdíjjárulék plafonjának az eltörlése. A bankszféra külön terhelése önmagában is megközelíti a GDP 1,5 százalékát- Ennek következtében a banki aktivitás csökkenése folytatódik, a gazdaság stagnál – részletezik.

A GKI előrejelzése szerint 2013-ban az EU módszertana szerinti államháztartási hiány végül a GDP 3,5 százaléka körül alakul. „Nem zárható ki ennél érzékelhetően (0,5-1 százalékponttal) magasabb deficit sem, vagy a telekom adóra vonatkozó, viszonylag késői időpontban megszülető kedvezőtlen EU bírósági ítélet, vagy a választási költségvetés erőteljesebb érvényesülése esetén" – írják.

A külső egyensúly 2013-ban is kedvező lesz, a külső finanszírozási képesség - a kissé javuló folyó fizetési mérleg és a bővülő EU-támogatások révén – 3,5-ről 4,2 milliárd euróra, a GDP 3,6 százalékáról 4,3 százalékára emelkedik – prognosztizálják a GKI kutatói. A magyar működőtőke-import – az autóipari beruházások fékeződését is tükrözve – a romló hazai befektetési klíma miatt várhatóan elmarad a tőkeexporttól. Várhatóan kissé esik a devizatartalék is, de ha a tavaly év végi 34 milliárdról 32-31 milliárd euró alá csökkenne, az már kockázatos mértékben rontaná az ország pénzügyi megítélését

A GKI 2013-ban átlagosan 4 százalék körüli bruttó és nettó béremelkedést prognosztizál. A keresetek reálértéke (3 százalékos inflációt feltételezve) 1 százalékkal nő. A nyugdíjak reálértéke – mivel azok idén a kormány eredeti inflációs előrejelzésének megfelelően 5,2 százalékkal bővülnek – kb. 2 százalékkal emelkedik. A családi pótlék és az egyéb szociális jövedelmek reálértéke csökken, az álláskeresési támogatásé azonban megmarad. A vállalkozói jövedelmekre a belföldi kereslet csökkenése negatívan hat, de a „munkahelyvédelmi" program adta adókedvezmények egy része várhatóan itt csapódik le. A cafeteria adóterhelésének emelését a munkaadók ritkán vállalják át, így ez csökkenti a lakosság elkölthető jövedelmét. A kormány tervezi a családi adókedvezmény érvényesítésének egyéni járulékokra való kiterjesztését, de ennek bevezetése még bizonytalan. A külföldön dolgozók családjuknak hazautalt jövedelme emelkedhet. Mindezek alapján összességében a reáljövedelmek 1-1,5 százalék körüli bővülése várható.

A sokféle (banki, baráti-családi, rezsi) tartozás által sújtott, gyakran munkahelyét vagy nyugdíjának majdani értékét is veszélyben érző, bizonytalan jövőt látó lakosság azonban nem vagy alig növeli fogyasztását. Ennek „simítása" során 2012-ben a fogyasztás kevésbé csökkent, mint a reáljövedelem, idén viszont a reáljövedelem némi növekedését feltehetőleg a fogyasztás stagnálása kíséri.

Szerintük a beruházások 2013-ban 2 százalékkal tovább csökkennek, a kétezres évek első évtizedében még 20-25 százalékos beruházási ráta idén 17 százalék alá esik. Ez kirívóan alacsony arány, már a tőkeállomány megújítását se nagyon fedezi. A jegybanki kamatcsökkentés nyomán a legjobb cégek olcsóbban jutnak hitelekhez, a bankok versenyeznek a kegyeikért. A gyengébb vállalkozásokon viszont nem segít az alacsonyabb kamat, ők nem vagy csak nagyon drágán jutnak forrásokhoz. Egyre kevésbé valószínű, hogy az EU forrásokat teljes egészében értelmesen el tudjuk költeni. A kormányzat erőltetetten próbál olyan pályázati célokat találni, amelyekkel gyors pénzköltés valósítható meg.

A GKI szerint magyar gazdaság 2013-ban stagnál, a GDP 2013-ban a 2010. évi szinten lesz. A gazdaság ehhez is feléli tartalékait, az emberek magánnyugdíj-vagyona eltűnt, a devizatartalék csökken, a tőke és a képzett munkaerő távozóban. 2008-2009-ben, a pénzügyi válság első 2 évében a GDP és a lakosság fogyasztása lényegében párhuzamosan zuhant. Ezzel szemben 2010 óta az olló kinyílt: a „megszorítás" nélküli gazdaságpolitika „eredményeként" a GDP stagnálása ellenére a fogyasztás visszaesett. Érdemi javulás a munkaerőpiacon nem várható. A foglalkoztatás statisztikailag 1 százalékkal emelkedik a közfoglalkoztatás és a külföldi munkavállalás terjedése révén, a valódi (üzleti és adózó) hazai munkahelyek száma csökken. A munkanélküliségi ráta a 2011-2012. évi 10,9 százaléknál – a választások közeledtére is tekintettel – egy hajszállal alacsonyabb, 10,8 százalék lesz.

Szerző: Világgazdaság Online

http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/gki-tartos-leszakadas-fenyegeti-magyarorszagot-400364

A NAV működéséről, az államadósságról, a túlzottdeficit-eljárás megszüntetéséről is beszélt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a NAV-ban. A közönség egy igazi miniszteri tréfának is tanúja lehetett.

A mai egy munkalátogatás – mondta el Varga Mihály , nemzetgazdasági miniszter a Nemzeti Adó- és Vámhivatalban tartott sajtótájékoztatóján. „Nem véletlen, hogy első miniszteri látogatásom ide vezetett. Ez az intézmény garantálja a bevételek 92 százalékát. A kormányzati intézkedések ezen az intézményen keresztül jut el az emberekhez."

Számadást is készítettünk – jelentette ki Varga. A nagy adórendszerbeli átalakítások véget értek, a finomhangolások időszaka jött el. A fogyasztási típusú adók bevétele emelkedett, a jövedelem típusú adók csökkentek.

A cél az volt, hogy a gazdaság fehéredjen. A becslések szerint 20-30 százalékos a feketegazdaság részaránya, ám az adóváltozások miatt ez csökkenhetett. „A feketegazdaság árt mindenkinek" – hangsúlyozta a miniszter, aki szerint jelentős lépések történtek az adminisztrációs terhek csökkentésével, és rövidültek az ügyintézési határidők is.

Az adórendszer átalakításával több munkahelyet lehetett megtartani, amihez a Munkahelyvédelmi Akcióterv is hozzá fog járulni. Az egykulcsos adórendszer 500 milliárd forintot hagyott a gazdaságban, és a megtakarítások is növekedni tudtak. Ez segítette a devizahiteleseket is – tette hozzá.

A NAV-tól, amely egy rendkívül hatékony intézmény, azt várjuk, hogy a hatékonyság a tisztességes vállalkozásokat és adózókat ne sértse. Vannak olyan körök, ahol viszont nem történik ellenőrzés – hívta fel a NAV vezetésének figyelmét Varga.

Vida Ildikó : a NAV az egyik legjobban működő szervezet

Úgy gondolom, hogy a mai magyar közélet egyik legjobban működő szervezete a NAV –jelentette ki Vida Ildiló, a NAV elnöke. A VPOP és az APEH összevonásának eredményeként sikeresebbek lettek az akciók.

A feketegazdaságot csökkenteni szeretné a NAV, és erősíteni kívánják az „ügyfélbarát" jelleget is. Azokat az adózókat, akik bevallják a kötelezettséget, meg kell védeni – emelte ki Vida, aki egy kérdésre válaszolva elmondta: nem terveznek szervezeti átalakítást.

Napirenden a pénztárgépek kérdése...

A kormány a holnapi ülésén fog foglalkozni a pénztárgépek kérdésével – válaszolta egy kérdésre Varga. Egyszerű rendszert ígér a miniszter. Az év második felétől elindul a szuperkasszák rendszere, és bízik abban, hogy teljesül a bevételi terv. Vida hozzátette: megkezdődtek a tesztelések az elektronikus pénztárgépek kapcsán.

A túlzottdeficit-eljárás megszüntetése fontos – válaszolta arra a kérdésre, hogy az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentése lekerült-e a napirendről. Szerinte csak akkor kerülhet sor ilyen intézkedésre, ha kiderül, hogy a hiányszámot hogyan befolyásolja, és a tervezett növekedés is megvalósul.

A stabilitási törvény szerint félévkor felül felülvizsgálni az adósságmutató alakulását – emlékeztette Varga. „Eltúlzottnak érzem azokat a véleményeket, amelyek szerint az adósságtendencia felülvizsgálatára van szükség" – tette hozzá.

A következő hónapokban lejáró adósságot nem, vagy csak részben kell a piacról felvennünk, mivel az első hónapokban már előfinanszíroztunk lejáró adósságokat – hívta fel a figyelmet.

Így viccelt a Miniszter...

„Ha kétszámjegyű lesz a növekedés" – válaszolta tréfásan Varga arra a kérdésre, hogy mikor lesz egyszámjegyű az szja kulcsa. Véleménye szerint várni kell még, hogy megnézzük, miként teljesít az egykulcsos adó.

Szeretnék mindenkit megnyugtatni. A magyar kormány a bankokat adóztatja, a betéteseket nem. Nekünk alaposan kel figyelni az euróövezeti eseményeket – hangsúlyozta Varga, hozzátéve, hogy „helyettük nem tudunk döntést hozni"

Szerző : Világgazdaság Online

http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/varga-a-magyar-kormany-a-bankokat-adoztatja-nem-a-beteteseket-400411

Komoly rohamra számíthatott volna ma a ciprusi bankrendszer, amikor az eredeti terv szerint egy hét kényszerszünet után újra kinyitottak volna a bankfiókok. Csakhogy éjjel az a döntés született: csütörtökig zárva maradnak a bankfiókok. Más fronton is harcra kényszerül azonban a nicosiai vezetés: Moszkva élesen bírálta azt a hitelmegállapodást, amely az utolsó pillanatban, hétfőn hajnalban született meg Brüsszelben.

Nem nyitnak ki a bankok ma sem Cipruson. Pedig egész Európa kíváncsian várta, mi történik a szigetállamban a hétvége és a tegnapi nemzeti ünnep után, amikor elvileg kinyitottak volna a fiókok. Csakhogy az utolsó órákban a jegybank úgy határozott: mégsem lesz nyitás - a határidő most csütörtök. A bezárást azért rendelte el múlt héten a helyi jegybank, hogy megakadályozza a betétek kivonását, amíg végleges megoldás nem születik a bankválságban. A napi készpénzfelvételi limitet 100 euróban határozták meg. A megoldás megszületett ugyan, ám a veszély továbbra sem hárult el: a bankok „kifosztása" reális veszélynek tűnik a szigetországban, annak ellenére, hogy betétadóról végül nem döntöttek a hétfő hajnalig tartó tárgyalásokon.

Pénzpiaci elemzők már a múlt héten figyelmeztettek: a korábban tabunak számító adó komoly pénzkivonást okozhat, a megnyitás utáni első napokban akár a 70 milliárd euró körüli állomány tíz százalékát is kivehetik a betétesek. Ez pedig tovább nehezítheti a ciprusi bankrendszer helyzetét.

Az EU vezetői hétfőn hajnalban még arról próbálták meggyőzni a közvéleményt, hogy Ciprus kis mérete – az euróövezet gazdasági kibocsátásának mindössze 0,2 százalékát adja az ország – garantálja, hogy elkerülhető legyen a „fertőzésveszély", vagyis a válság továbbterjedése. Timothy Ash, a Standard Bank felzárkozó piacokra szakosodott vezető közgazdásza azonban nem így látja: mint tegnapi elemzésében fogalmazott, a befektetők, különösen a betétesek aligha hisznek abban, hogy a trojka szokatlan, a betéteket érintő lépését a jövőben nem alkalmazza máshol. Ash arra is felhívta figyelmet, hogy a ciprusi válsághelyzetet nem oldja meg a mostani hitelcsomag, hiszen a betétkivonás több olyan bankot is nehéz helyzetbe hozhat, amely valahogy túlélte a görög krízist. Az is érdekes lehet, hogy az euróövezet többi túlméretezett bankrendszerrel rendelkező miniállama – Luxemburg és Málta – meddig tart ki – tette hozzá. A negyedik bizonytalansági tényező pedig szerinte az, Szlovéniának sikerül-e egyedül megbírkóznia a bankszektora jó ideje húzódó válságával.

Szokatlan módon José Manuel Barroso , az Európai Bizottság elnöke is elvesztette szokásos magabiztosságát. „Bízom abban, hogy a program működni fog, de legyünk őszinték. Pillanatnyilag nem tudjuk megmondani, milyen lesz a hatása" – fogalmazott a bizottság hétfő déli szokásos sajtótájékoztatóján. Barroso kijelentette: nem akarja elkövetni azt a hibát, hogy megjósolja, mikorra állhat vissza a ciprusi gazdaság a normális kerékvágásba. „A most elhatározott rendezés gyakorlati fogadtatását számos olyan politikai tényező is befolyásolni fogja, amire Brüsszel nincs hatássalŃ – mondta, külön kiemelve: nem tudni, mennyire tudja fenntartani ebben „súlyos kihívást jelentő helyzetben" a ciprusi kormány a kilábalási program mellett társadalmi konszenzust.

A ciprusi kormányt halálos ítéletét jelentő megegyezésnél alighanem nagyobb problémát jelenhet a politikus által is említett külső tényező: Oroszország. Ciprus ezer szállal kötődik az oroszokhoz: egyrészt jelentős – több tízmilliárd euróra becsült, részben illegális forrásból származó – betét van orosz kézben, másfelől Ciprus 2011-ben 2,5 milliárd eurós hitelt kapott Moszkvától megroggyant bankrendszerének rendbetételére.

Dmitrij Medvegyev kormányfő már a múlt heti orosz–EU-csúcson is élesen bírálta a betétadó tervét, a végleges megegyezés láttán azonban még erélyesebben fogalmazott a moszkvai vezetés. Miután Medvegyev megvitatta helyetteseivel az euróövezeti pénzügyminiszterek döntésének következményeit, Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő bejelentette: Vlagyimir Putyin utasítást adott a kormánynak és a pénzügyminisztériumnak, hogy vizsgálják meg a Ciprusnak 2011-ben, 5 évre nyújtott 2,5 milliárd eurós hitel átstrukturálásának lehetőségét. Arról nincs szó, hogy felmondanák a megállapodást, bár a délelőtti hírek még arról szóltak, Moszkvában abból indulnak ki a brüsszeli alku láttán, Ciprusnak nincs szüksége az orosz segítségre.

A szigetország az adósság átstrukturálását szeretné elérni, azt, hogy csökkentsék a 4,5 százalékos kamatot, és a hitel lejáratát 2016-ról tolják ki 2020-ig. Mihalisz Szarrisz ciprusi pénzügyminiszter azonban nem ért el eredményeket múlt heti moszkvai tárgyalásain.

A Trigon Capital lett befektetési bank szakértői szerint a ciprusi válság rendezését célzó intézkedés miatt az orosz kézben lévő pénzeket ki fogják vonni Ciprusról, és az orosz tőke a most leginkább kedvezőnek tűnő Lettországba áramolhat – írta a mail.ru orosz hírportál. A lett pénzügyi felügyeletnél azonban nem számítanak arra, hogy erőteljesen megnő az orosz befektetések aránya, mert a balti országban szigorúan ellenőrzik a külföldről érkező tőkét.

Bezárja második legnagyobb bankját, a Laikit (Népbank) Ciprus. Az itt tartott, a betétgarancia-alap által biztosított összeg, azaz százezer euró feletti betéteket zárolják, amíg a bankszanálási terv megszületik. Ebből kell ugyanis finanszírozáni az átstruktúrálást, a tízmilliárd eurós nemzetközi hitelt erre nem lehet felhasználni. A biztosított betétállomány a Bank of Cyprushoz kerül át, vagyis a két pénzintézet egy úgynevezett jó, illetve egy rossz bankká alakul át. A Bank of Cyprus segítésére az Európai Központi Bank 9 milliárd eurót biztosít

Az euróövezeti pénzügyminiszterekkel és Christine Lagarde IMF-vezérigazgatóval folytatott tárgyalások eredményeként ugyanakkor sikerült elkerülni azt, hogy közvetlenül megadóztassák a bankbetéteket. Korábban ezt várta el az Európai Bizottságból, az Európai Központi Bankból és a Nemzetközi Valutaalapból álló hitelező trojka Ciprustól, ám a javaslatot elutasította a ciprusi parlament.

Ciprus a hitel első részletét május elején kapja meg – közölte az euróövezeti mentőalap, az ESM vezetője, Klaus Regling.

Forrás : www.vg.hu

Szerző : Gyükeri Mercédesz

http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/zarva-maradnak-a-ciprusi-bankok-400350

Az első Matolcsy György által vezetett kamatdöntésen történelmi mélypontra süllyedt az irányadó kamatszint. Az elemzőket nem lepte meg a monetáris tanács lépése.

Történelmi mélypontra, 5 százalékra vágta az irányadó kamatszintet a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa kedden. Az elemzői várakozásokkal összhangban, Matolcsy György elnök első ülésén a nyolcadik egymást követő alkalommal is 25 bázisponttal csökkent az alapkamat.

A monetáris politikai döntéshozók elsősorban a 3 százalékos célszint alá süllyedő infláció miatt vághatták a kamatot, de további szempont lehetett számukra, hogy a legfrissebb adatok alapján a gazdaság nem indult meg a kilábalás útján.

A kamatcsökkentés elleni érv lehetett, hogy Magyarország kockázati megítélése romlott az elmúlt hetekben, és a forint árfolyam is tartósan 300-as szint felett áll az euróval szemben.

1991 óta ez az első döntés, amit nem követ sajtótájékoztató. Matolcsy György úgy határozott, hogy nem ismerteti a kamatdöntés hátterét – és a jövőben sem fogja –, de a monetáris tanács közleményét továbbra is kiadják. Elemzők szerint a kommunikáció hiánya erodálja a jegybanki transzparenciát, és romlik a döntések kiszámíthatósága is.

Nem az MNB elnökcseréje volt az egyetlen változás a monetáris tanácsban. Balog Ádám, aki a Nemzetgazdasági Minisztériumban Matolcsy jobbkeze volt, követte őt a jegybankba, és egyből alelnöki tisztséget kapott. Pleschinger Gyulát pedig külső tagnak kellett „betenni", mert felborult a belső és külső tagok aránya Balog érkezésével, hiszen Karvalits Ferenc alelnök mandátuma csak most fog lejárni.

Az elmúlt hét hónapban mindig 4:3 arányban szavazzák le a külső tagok Simor András t és a két alelnökét, vagyis a vezetőséget. Ez most vélhetően megszűnt, hiszen Matolcsy bizonyára a kamatvágást támogatta – mint ahogy Balog is –, és a négy „régi" külső tag valószínűleg nem változtatott korábbi véleményén.

Egyelőre nagy bizonytalanság övezi, hogy milyen unortodox monetáris lépések jöhetnek Matolcsy vezetése alatt. Szakértők szerint egyelőre nem várhatóak nem konvencionális jegybanki eszközök. A kamatdöntés részleteit – és az esetleges további lépéseket – a 3 órakor megjelenő közleményből ismerhetjük meg.

A Monetáris Tanács közleménye szerint "a magyar gazdaságot továbbra is számottevő kapacitásfelesleg jellemzi, az inflációs nyomás középtávon mérsékelt, így a 3 százalékos cél lazább monetáris kondíciók mellett is elérhető. Az elmúlt időszak pénzpiaci feszültsége ugyanakkor fundamentálisan nem indokolható ingadozásokat eredményezett a hazai eszközárak alakulásában, amely továbbra is körültekintő monetáris politikai döntéseket indokol. A Monetáris Tanács mindezek alapján az alapkamat 25 bázispontos csökkentése mellett döntött. További csökkentésére akkor kerülhet sor, ha a középtávú inflációs nyomás mérsékelt marad és a pénzügyi piaci környezetet övező bizonytalanság csökken".

Szerző: Világgazdaság Online

http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/azonnal-lepett-tortenelmi-melypontra-vagta-matolcsy-a-kamatot-400413